Sajóvámos
Földrajzi elhelyezkedés, közlekedés
Sajóvámos község Borsod-Abaúj-Zemplén megye középső részén terül el, Miskolctól alig 10 km-re észak-keletre. A Sajó-Hernád sík kistáj települése. Környező községek: Sajósenye, Szirmabesenyő, Sajópálfala. Vasútvonal nem halad át a községen, legközelebbi vasútállomás Szirmabesenyő. Településünk tömegközlekedéssel a Borsod Volán autóbuszjárataival közelíthető meg.
Természetföldrajz
A település viszonylag sík területen helyezkedik el. Határában több patak is folyik, így Diós-patak, a Hosszúvölgyi-patak és a Kis-Sajó. A község felszínének legelterjedtebb képződménye a folyami kavics.
Sajóvámos történelme
Településtörténet
A település első ismert említése 1219-ből, a Váradi Regestrumból való. Az írott neve villa Vamus. A község az Ákos-nemzetség Bebek-családjának birtoka. A család Pelsőczi Bebeknek nevezte magát, de Sajóvámosról Vámosi előnevet is használt. A település a Bebekek uradalmának központja volt, várát is ők építették.
A XIV. században a község neve nem változott: Vamus vagy Wamus névalakokat találunk a korabeli forrásokban, azonban megkülönböztetnek Bel- és Külvamust. 1320-ban a Bebekek birtokát felosztották, a későbbi időkben már több birtokosa volt a településnek. A község a XIV. században már jelentős vámszedő hely. Jellemző fontosságára, hogy a megye többször is - 1343-ban, 1353-ban - itt tartotta közgyűlését. 1445. évi törvény is megengedte a Bebekeknek a vár fenntartását, a család továbbra is ura a településnek.
A XV. században a Csetneki család is birtokos lett, mert 1492-ben örökjogon magáénak mondta Vámost és tiltakozik az ellen, hogy ezt Szapolyaiak II. Ulászlótól vagy Beatrixtől elkérjék vagy megvásárolják. A tiltakozás eredménytelen volt, mert 1500-ban Szapolyai János birtokában találjuk Vámost.
Amikor Ferdinánd jutott trónra, Mária királyné Bethlenfalvi Thurzó Eleknek adományozta a Szapolyai-birtokokat. Sajóvámos ekkor már mezővárosi rangú település, s mint ilyet a következő évben Ferdinánd Azzwpathaki Hencz Máténak adományozta. A Bebek-családon kívül tehát még két birtokosa lett a településnek, akik nemcsak a maguk birtokát igyekeztek megtartani, hanem erőszakkal is foglaltak el részeket, többek között Dercsényi Miklós birtokát. 1582-ben Rudolf Sajóvámost és Sajópálfalát Gyulay Jánosnak adta.
A XVI. században a földesurai közül nagy szerepet játszott Mágócsy Gáspár, akinek a nevéhez fűződik a reformációnak a településen való nagyméretű elterjedése is.
Sajóvámos a török időben hódoltsági terület volt, bár egy része a szendrői várhoz tartozott, de a töröknek adózott. Bár a község rendszeresen fizette az adót, mégsem tudta elkerülni a legrosszabbat: 1599-ben Sajóvámos határában ütközet zajlott le a kassai parancsnok seregei és a törökök között. A csatát a törökök nyerték és Sajóvámost is feldúlták. A XVII. századot követően a Mágócsyak mellett még több birtokosról emlékeznek meg a feljegyzések.
A XX. század első felében az Edelsheim-Gyulai család volt a község birtokosa. Ebben az időben a lakosság mezőgazdasági termelésből élt, felvevő piacot a közeli Miskolc jelentett. A község birtokosa, Edelsheim-Gyulai Lipót hatalmas gyümölcskertészetet is kialakított birtokain. Sajóvámoson a "Hangya" Szövetkezet mellett, a Sajóvámosi Községi Hitelszövetkezet is működött.
Sajóvámos Község Önkormányzata
Polgármester:
Komjáthy Lajosné
Körjegyző:
Molnárné Cseh Mária
Képviselőtestület: (2006-2010)
| Bencskóné Ferenczi Beáta |
| Csiszár József |
| Gombkötőné Séllei Tünde |
| Kerékgyártó László |
| Lévai István |
| Mikita András |
| Rőczeiné Jancsurák Judit |
| Szokircsák István |
| ifj Váradi Lajos |
Kossuth Közösségi Ház
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
.png)
