A Sajóvámosi Művészeti Staféta legutóbbi vendége Csaplár Vilmos, a Szépírók Társaságának elnöke volt 2009. május 7-én.

Az író a Kalligram Kiadónál az idei Könyvfesztiválra megjelenő, Hitler lánya című regényét mutatta be nálunk.

Volt felolvasás,

 beszélgetés,

dedikálás,

jókedv

és séta a jó levegőn...

Ezúton köszönöm meg mindazoknak a munkáját, akik segítettek az est létrejöttében. És bízom benne, hogy rendezvényünk közönsége  jól szórakozott. Köszönöm nekik is, hogy eljöttek.

A képtár menüpont alatt megtalálhatók az esten készült legjobb képek.

Rendezvényünk híre felkerült a Kalligram Könyvkiadó és a Szépírók Társasága honlapjára, valamint a Litera irodalmi portálra és az Új Könyvpiac weboldalára is. (Katt a képekre!)

2009.04.26-án a Nap-kelte vendége volt Csaplár Vilmos, íme az adásról készült felvétel:

A kiadó így ajánlja az áprilisban megjelenő könyvet:

Csaplár Vilmos: Hitler lánya (regény)
320 old., 2990 Ft
A Hitler lánya az idei könyvfesztivál egyik szenzációja lesz! A regény a zsidó-magyar együttélés huszadik századi történetét jeleníti meg. Egy alföldi félárva parasztfiú és egy felvidéki, zsidó származású lány tragikus szerelme és a nagy, történelmi sorfordító események (1944 és 1956) drámai pillanatai kapcsolódnak össze ebben a filmszerű, remekül pergő kalandregényben.

A regényből részlet olvasható az Élet és Irodalom idei 13. számában:

 "Ruckner bácsi postai úton magához rendelte Budapestről barátját és ügyvédjét. Miközben a vonatúttól elcsigázott Dr. Gerő Mihályt a rendkívül sürgető helyzetre való hivatkozással megakadályozta abban, hogy éppen azon a padon szusszanja ki magát, amelyen tizennyolc éve Trestyán Zsuzsannát és a tót hajóslegényt látta ülni, kifejtette, hogy a zsidók istene kiszámíthatatlan, ezért lett neki, aki már beletörődött abba, hogy hátralévő életét kenyerek, kolbászok, söprűk, konyharuhák, kapák, vödrök, sarlók közt tölti, egy csapásra lánya és születendő unokája. Akik ebben az istenben hisznek, mondta, azt is vállalják, hogy nekik keményen meg kell küzdeniük még azért is, ami másoknak természetes.

Ezért Dr. Gerő Mihályt már egy tettre kész körjegyző várta a Ruckner-ház fogadószobájában. Az ügyvéd épp csak bemutatkozhatott az ügy tárgyának, az egyelőre még Kucor névre hallgató Fanninak, csupán egy pillantással nyugtázhatta a domborodó has tényállását, aztán sebesen készülni kezdtek a szükséges nyilatkozatok és meghatalmazások, rájuk kerültek az aláírások, ellátták őket nyomtatott és szárazpecsétekkel, s ki-ki mehetett a dolgára. A körjegyző a következő pecsételés helyszínére, Gerő Mihály pedig Liptóluzsnára.

Az ügyvéd urat főként az út befejező szakasza viselte meg. Liptóluzsna messze esett a vasútvonaltól, jobb híján szekéren kellett fölzötyögnie a faluba, ahol kárpótlást nyújthatott volna neki, hogy úgyszólván a levegőben röpködtek a pisztrángok, de nem gyönyörködhetett bennük, sürgette az idő. A fenyőillatban és a kátrányszagban az orrára hagyatkozott, a kocsmába nyitott be. Kucor után akart tudakozódni, de épp Kucortól, aki kövér volt és büdös, haja vállig ért, és dologidőben kis poharakból egymás után itta a borovicskát. Pillanatnyilag gyászolt. Egy hete vetette le magát a közeli Boldogasszony nevű szikláról Trestyán Zsuzsanna. Dr. Gerő a tragikus hírtől fölvillanyozódott, bár mesterien leplezte. Ha meghalt a vér szerinti anya, könnyebb dolga lesz, ezt súgta neki valami. Bár e körülmény ugyanakkor megnehezíti a bizonyítást, ha szükséges. Képzeletben táskájának hátsó rekeszébe rakta át a halott számára előkészített nyilatkozatot, miszerint kijelenti, hogy Fanni nevű lánya az almási Ruckner Pállal folytatott viszony gyümölcse, és rögtön a cselekvés útjára lépett. Rendelt Kucornak egy borovicskát, amit azonnal ki is fizetett. Több bankjegy közül választott ki egy viszonylag nagy címletet, gondosan ügyelve arra, hogy Kucornak föltűnjön. Ezt követően félrehívta a férfit a sarokasztalhoz, ott elérakta a másik nyilatkozatot, miszerint Kucor elismeri, hogy Fanni nevű, még kiskorú lányának nem ő a vér szerinti apja, hanem tudomása szerint Trestyán Zsuzsannának Ruckner Pállal való kapcsolatából született. Ezennel az apaságról lemond. Föl kellett olvasnia a betűket nem ismerő Kucornak, közben a szeme sarkából figyelte, hogyan alakul át a férfi. Annak a mind vörösebb színben játszó bőre alatt egyre vastagabban dudorodtak az erei. Kicsit megijedt, gyorsított, alig várta, hogy a szöveg végére érjen, majd rendelt még két borovicskát, egyet szíverősítőül magának. Kucor villámgyorsan elkapta azt is, és leöntötte a torkán. Doktor Gerő most egy e célra előkészített, duzzadó tartalmú krokodilbőr tárcát húzott elő, kiemelte belőle a tekintélyes pénzköteget, s abból fizetett látványos mozdulattal.

Kucor csöndesen figyelt, vértolulása mérséklődött, erei kezdtek összehúzódni az eredeti méretre. Amikor az ügyvéd visszagyömöszölte a pénzcsomót a tárcába, s el szándékozta tenni, ciccegett. Jelezte az óriási mutatóujjával, hogy azt szeretné, ha doktor Gerő letenné az asztalra. Az ügyvéd vette volna ki a pénzt, de Kucor ismét ciccegett. Intett, hogy ne, maradjon a tárca is. Gerő elhelyezte az aláírásra kikészített toll mellé, sőt a tollat bemártotta az útitintatartóba.

Kucor átvette a tollat, rákaristolta a jelét a papírra. A doktort gyerekkora óta idegesítették az efféle kaparások, de ezt is profi módon leplezte.

Úgy látszott, Kucor szereti a krokodilokat. Mielőtt elsüllyesztette a teli tárcát, nem éppen simogatásra való tenyerével végigsimított a bőrön.

Fölállt, többé nem létezett számára doktor Gerő.

Az ügyvéd úrnak pedig nem kellett megtapasztalnia a falun keresztülzubogó pataktól és a temető sírjait szaglászó farkasok üvöltésétől hangos liptóluzsnai éjszakát. Alkonyat előtt távozott."

Forrás: http://www.es.hu/?view=doc;22504

Csaplár Vilmos (Újpest, 1947. június 29. – ) magyar író, forgatókönyvíró.

1966-1967-ben az ELTE jogi karán tanult. 1971-72 A Jelenlét című egyetemi irodalmi folyóirat alapító főszerkesztője. 1972-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar szakos diplomát. 1976-1982 között az Új Tükör irodalmi rovatának munkatársa volt. 1975-ben Az Add tovább! című antológiát szerkeszti. 1988-90 között az A lap főszerkesztője. 1993-tól a Demokratikus Charta szóvivője lett. 2003-ban a Szépírók Társasága elnökévé választották. 2006-ban egyszeri megbizatásként a szlovákiai magyar széppróza szerkesztőjeként működött.

 Regényei:

• Két nap, amikor összevesztünk, vagyis a történetírás nehézségei, Magvető könyvkiadó, Budapest, (1972).
• A királylány szivacskabátja, Magvető könyvkiadó, Budapest, (1974).
• Egy látkép története, Magvető könyvkiadó, Budapest, (1986).
• Pénzt, de sokat!, Hanga Kiadó, Budapest, (1987), tényregény.
• Pénzt, de sokat!, COLORPLAST Kiadó, Budapest, (1988), tényregény.
• Kurva vagyok, Pannon kiadó, Budapest, (1989), tényregény.
• Momi lába, Pesti Szalon Könyvkiadó, Budapest, (1993),
• Gyermekkor, földi körülmények között, Ferenczy Könyvkiadó, Budapest, (1994).
• Zsidó vagyok, Magyarországon, Pannon Kiadó, (1990), tényregény.
• Igazságos Kádár János, Budapest, (2001).
• Vadregény, (2003).

Elbeszélések:

• Lovagkor, Magvető könyvkiadó, Budapest (1971), elbeszélések.
• Vásárlóink figyelmébe ajánljuk a Zaporozsec 968-as típusú gépkocsit, Magvető könyvkiadó, Budapest, (1975), elbeszélés.
• A kék szem és a rózsaszínű mellbimbó históriája, Magvető Kiadó, Budapest, (1980), elbeszélés.
• A kételkedés útjai, Magvető Kiadó, Budapest, (1982), válogatott elbeszélés.
• Előtanulmányok a Szép epikus korszakunk című regényhez Magvető könyvkiadó, Budapest, (1982), regény.
• Vágy a róka vére után (elbeszélés (Grandpierre Attilával) 1989)
• Magyarország, te dög, Pesti Szalon Könyvkiadó, Budapest, (1991), publikált írások.
• A demokrácia álarc az ördög ábrázatán (esszék, 1992)
• Az Isten (esszé, 1995)
• Én (elbeszélések és filozofikus írások, 1996)
• Vassal a testben (karcolatok, Érd, 1997)
• A királylány kabátja, Elektra Kiadóház, Budapest, (1998), mese felnőtteknek.
• Hídregény, Híd Építő Rt.,Budapest, (2007), fotóalbum, Szebeni Andrással.

Hangoskönyv: