[453-434] [433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
A tél dermesztő volt. A nyár brutálisnak ígérkezik. De minden évszak tökéletes a gyilkolásra. Aki nem tudott elmenekülni Linköpingből, az ajtók mögé húzódva igyekszik átvészelni a forróságot. Amikor az egyik parkban egy meztelen, véres tinilányt találnak, egyértelművé válik, hogy mégsem az elviselhetetlen hőség lesz a legnagyobb tragédia. A második lány már holtan kerül elő. És mivel az áldozat épp egyidős Malin Fors lányával, Tovéval, a rendőrnő az eddigieknél is elszántabban veti bele magát a nyomozásba...
|
A Természetes fény döntően a második világháborúban meg előtte és utána játszódik. A szereplők javarészt Békés megyeiek, nők és férfiak, magyar magyarok, magyar szlovákok és magyar zsidók ettől is függően veti őket a történet az öldöklés, a kényszermunka, a fogság vagy az áttelepülés közép- és kelet-európai helyszíneire. Eközben szeretnek és csalódnak, áldozattá vagy tettessé is válnak, elbeszélnek vagy fényképeznek és vannak, akik nem térnek vissza többé. Eltelt hét évtized, az okokat és a miérteket elfelejtettük: könnyű szívvel nézegettünk retusált képeket. Hogy ennek vessünk véget, ezt ajánlja Závada Pál nagy regénye, miközben máig bevilágít bennünket az iszonyúan szenvtelen természetes fény.
|
A széphistóriák nagyon pontosan megéreztethetik, mit is jelenthet a német pedantériával kimunkált fogalom: unheimlich. Mert az avasi zsidókról szóló történetek azok közé az írásművek közé tartoznak, amelyek minden olvasójával képesek lehetnek megértetni, létezhetett olyan hely is, ahol ez a kifejezés ismeretlen volt. Mert ott még tudtak tilinkót készíteni, mert képesek voltak okosan hallgatni, mert nem irtóztak a csendtől és jóleső emlékként, a szájukban érezték a mézes barchesz és a jó édes almafőzelék ízét...
|
„Egy kis könyvet ajánlok Önnek, a Jugend Ohne Gott című kisregényt Horváthtól. Nagyszerű és keresztülmetszi a világ mai erkölcsi állapotát” – ajánlotta Hermann Hesse 1938-ban egy művészbarátjának az Istentelen ifjúság című könyvet, mely magyarul korábban Hogy lettem én néger címmel jelent meg. A Pál utcai fiúkat, A legyek urát, az Iskola a határont és az Istentelen ifjúságot elsősorban az köti össze, hogy szereplői gyerekek, de ennek a kisregénynek az elbeszélője egy tanár. Az Istentelen ifjúság naplóregény a hitleri Németországban játszódik, ahol az az elmélet járja át a hétköznapokat, mely szerint jogos minden olyan tett, amely a „fajtestvérek” javára szolgál és magyarul eredetileg a Hogy lettem én néger? Címen jelent meg. Ebben az elnyomókból és elnyomottakból álló világban Lorenz Ludwig földrajztanár az egyik diákja állításával szemben kijelenti, hogy a négerek is emberek. Ezzel kezdődik a tanár szenvedéstörténete, mely hatással lesz a gyerekek életére is, akik nincsenek felfegyverkezve sem a világ, sem a szerelem kihívásai ellen.
|
A „Korunk gyermeke” Ödön von Horváth (1901-1938) utolsó befejezett regénye. 1938-ban jelent meg, nem sokkal a szerző halála után, Amszterdamban. Németországban a többi művéhez hasonlóan ezt is betiltották.
A regény névtelen hőse és mesélője egy húsz év körüli német fiatalember, aki a világgazdasági válság éveiben munkanélküliként tengődik, mígnem a hadseregben talál otthonra, közösségre.
A háborúra készülő Németország ifjú katonája feltétel nélkül hisz a háború igazságosságában, és abban, hogy ha hazáért mindent fel kell áldozni, mert az “egyes ember már nem számít”.
Az örök kispolgár, az Istentelen ifjúság és a gyakran játszott drámák (Mesél a bécsi erdő, Kasimir és Karoline) mellett ez a regény az életmű magyarul korábban nem olvasható, ámde nagyszerű darabja. Fájdalmasan gyönyörű és kegyetlen. A náci demagógia mocsarába süppedő Németország pontos ábrázolása a kiszolgáltatott és tehetetlen kisember szemszögéből.
|
A kiszolgáltatottság regénye
Egy kitelepített család az Isten háta mögött. Egy testvérpár: az egyiket a szavak érdeklik, a másikat az Isten. Nem tűnik ez feloldhatatlan ellentétnek. Az idősebb fiú mondatokból épít láthatatlan világot, süketnéma öccse szavai ugyan nem hallhatók, mégis ő meséli el a történetüket. Most akkor melyikük a Júdás?
Az anya nem keresi senki kedvét, az apa iszik. Az egri nagymamával csak titokban lehet találkozni, a másik meg bár velük él, folyton az Úrral beszélget, és magát a jóságot keresi. Na és az Isten: a Mennyben, a kereszten, a káromló szavakban, az imákban és a saját történetében. A szomorú, boldog Isten.
Az Egyszerű történet vessző száz oldal második könyve az istentelen 20. század közepének regénye, szereplői mind a saját útjukat járják, bár egyetlen szobában élnek. Hogy a kiszolgáltatottság választja el őket, vagy eleve el vannak választva egymástól, azt csak az Isten tudja. Mindegyikük magányos. Az Isten is: a Mennyben, a kereszten, a káromló szavakban, az imákban és a saját történetében.
(Péczely Dóra)
|
Egy idős máramarosszigeti zsidó a Budapest felé tartó repülőn megpillantva Kafka fényképét azt állítja, hogy nem halhatott meg 1924-ben, mert ő húsz évvel később Auschwitzban találkozott vele.
A regényíró az események kelepcéjébe kerülve nyomozásba kezd. Budapesttől Auschwitzon, Prágán, Bécsen, Berlinen és Oxfordon át egészen Tel-Avivig utazik azért, hogy a titokra választ találjon.
Mi történhetett Kafkával a Bécs melletti szanatóriumban, és utána két évtizeden át? A nyomozás során nemcsak Kafka sorsa, hanem a 20. századi közép-európai lét egésze válik kérdésessé.
Mi lesz a sorsa annak, aki nem bírja elviselni a szerelmet, mert teher a hontalanság élménye, de nem könnyű a hazaérkezés sem, hiszen választható hazájában se lehet igazán otthon.
A nyomozás, a különleges Tel Aviv-i betörés hihetetlen története, a Kafka-hagyaték csak mellékszál két ember, egy férfi és egy nő váratlan egymásra találásában.
Ki győz ma a kafkai perben?
Szántó T. Gábor: Kafka macskái, Noran Libro Kiadó, 2014, 376 oldal, 3490 Ft.
|
Megrázó regény a prostitúció világába kényszerült afrikai nőkről.
Ama, Sisi, Efe és Joyce. Négy afrikai nő, akiknek a sorsa elválaszthatatlanul összefonódott.
A szebb jövő reményében, régi életüket hátrahagyva egy nigériai strici segítségével Belgiumba szöknek, ahol kirakatokból árulják a saját testüket. Egyedül, kiszolgáltatottan tengődnek egy idegen országban. Nem számíthatnak senki másra, csak egymásra. Mikor egyikőjüket brutálisan meggyilkolják, a tragikus esemény kíméletlen önvizsgálatra készteti a lányokat. Miért alakult így az életük? Miért kellett Sisinek meghalnia? És mit tartogat még számukra a jövő?
Chika Unigwe regényében a Vingerling utca ablakaiban ülő nők történetét meséli el. Azokét, akik a társadalom peremére szorulva élik mindennapjaikat a többi arctalan, múlt nélküli, számkivetett ember között.
A Belgiumban élő, nigériai származású írónő szívbemarkoló története bebizonyítja, hogy az élni akarás még akkor is győzedelmeskedhet, amikor már minden remény elveszett.
|
Mit bír az ember? Milyen erőket képes mozgósítani magában, ha úgy érzi, hogy egyedül áll szemben a világgal, és a játszmában az élete a tét? És miféle pokoli indulatok azok, amelyek ebben a játszmában az embert, a legkegyetlenebb önzésre, aljasságra, társak elárulására késztetik? S amelyek tüzében értéktelennek látszik a mások élete, a legközelebbi sorstársak élete is?
Ilyen kérdések foglalkoztatták a hányatott életű Georges Arnaud-t, amikor dél-amerikai emlékei nyomán megírta ezt az izgalmas regényt, amely a belőle készült film – és a benne szereplő Yves Montand – révén világszerte milliók élményévé vált.
Olajkutak, fúrótornyok, olajvezetékek holdbéli kietlen tájain, trópusi éghajlat alatt játszódik a regény. Egy nemzetközi, véletlenül összeverődött csapat – két pár meg egy tartalék – vállalkozik rá, hogy két teherautóval nitroglicerint szállít egy begyulladt olajkút oltásához. Nitroglicerint, amely ha – ütésre, hőre – felrobban, az ezer dollárért bőrüket vásárra vivő emberekből semmi sem marad. Félelmetes, izgalmas helyzetek váltogatják egymást, amelyek során hőseink megmutatják igazi arcukat, elszántságukat és önzésüket, felvillantják gondolataikat életről, nőkről, szerelemről.
|
"Kortársaim nem ismerhetnek engem úgy, mint amilyen betekintést engedek a jövendő nemzedékeknek. Ügyelnem kell N. tisztességére és a gyermekeim becsületére, hogy miattam életükben ne érje őket gáncs. Mégsem tudom megállni, hogy papírra ne vessem azt, ami a lelkemet nyomja: talán leküzdhetetlen grafomániám nyilvánul meg e késztetésben. Az írás utáni vágy gyakran végzetes: kortársaim megölnének, ha kinyilvánítanám mindazt, ami lelkemben kavarog, ha megismernék igazi énemet, ha megsejtenék, mi az, mit leírni készülök. Ám a következő nemzedékek úgysem tehetnek velem semmit, de még az ükunokáim ellen sem, mert az időbeli távolság elveszi a dolgok élét, történelemmé simít mindent."
A(z) Puskin titkos naplója (Könyv) szerzője Alekszandr Szergejevics Puskin.
|
Ebben a regényben mindenki árva. A negyvenes évek végén örökbefogadott kislány, a nevelőszülei, a saját gyereke, a férje, az összes rokona és ismerőse: kivétel nélkül mindenki a szeretethiányt tekinti az elfogadott, az egyetlen megélhető állapotnak. Ezek az emberek egy lepusztult, málló vakolatú, főzelékszagú gangon tengetik küzdelmes életüket, karnyújtásnyira a nyomortól, fényévekre a normálisnak gondolt léttől. Mégis, az elfojtott érzelmek és indulatok olykor-olykor feltörnek, és ezek a kitörési pontok sorsfordító pillanatokat eredményeznek. Ez a nyomasztó és szűk, de egyben átlátszó világ maga az akvárium.
Tóth Krisztina kiváló arányérzékkel keveri a naturalizmust, az iróniát és a fekete humort, „hétköznapi katarzissal” tisztítja meg múltunknak ezt a nehezen feldolgozható, a kollektív tudattalant erősen befolyásoló szakaszát
|
Linköpinget végtelen erdő és pusztaság veszi körül. Az elszigetelt kis településen mintha megállt volna az idő. Az itt lakók pedig csak saját szabályaikat hajlandóak követni. Emberemlékezet óta nem volt olyan hideg, mint azon a februári éjszakán, amikor nem messze a várostól egy fáról lógó, kegyetlenül megcsonkított, véres hullára találtak. Az ügyet a fiatal felügyelőnő, Malin Fors kapja. A csinos, szőke, kamaszlányát egyedül nevelő nő a Linköpingi Rendőrség történetének legmegszállottabb nyomozója. És a legtehetségesebb is. Most azt is ki kell derítenie, ki lehet az áldozat és hogyan kerülhetett arra a fára. A gyilkos fagyott nyomait követve pedig nincs más választása, alá kell merülnie az emberi lélek legsötétebb bugyraiba... Mons Kallentoft könyvével elnyerte a svéd írószövetség elsőköteteseknek járó díját. A Véres tél egy négyrészes sorozat kezdete, amely meghozta a szerző számára a világhírt. Megjelenése óta 23 nyelvre fordították le.
|
Andrew Nagorski: A legnagyobb csata
Hitler 1941. szeptember 30-án indított rohamot a szovjet főváros ellen. Az összesen hétmillió katonából álló két haderő egészen 1942. április 20-ig titáni küzdelmet vívott egymással. A szemben álló felek összesített vesztesége két és fél millió fő volt, ebből kétmillió vöröskatona. Moszkva azonban nem jutott német kézre, és így a második világháború menete döntő fordulatot vett. A nagy csata története mégis a feledés homályába merült, mert a hivatalos szovjet propaganda Sztálint tévedhetetlen katonai géniuszként ábrázolta, a szovjet népről pedig azt állította, hogy szilárd egységben, vakmerően szállt szembe a német betolakodókkal. A valóság azonban mást mutatott: az, hogy a németek egészen Moszkva pereméig juthattak, Sztálin baklövéseinek, hozzá nem értésének és brutalitásának volt köszönhető. A városban pánik tört ki: fosztogatók jelentek meg, a munkások sztrájkba léptek, és kegyetlen eseményekre került sor. Moszkva lakosságának mintegy a fele elmenekült.
A legnagyobb csata a szovjet levéltárakból előkerült titkos dokumentumok – főként a rettegett titkosrendőrség, az NKVD iratai –, túlélő szemtanúk, szovjet polgári és katonai vezetők gyermekeivel készített interjúk, valamint nyugati diplomaták és újságírók beszámolói alapján mutatja be fordulatosan és érdekfeszítően a két totalitárius rendszer első nagy összecsapásának történetét.
Andrew Nagorski a Newsweek International vezető szerkesztője, rangos díjakkal kitüntetett külföldi tudósító; irodavezetőként két ciklust töltött Moszkvában. Tudósított többek közt Varsóból, Rómából, Hongkongból, Washingtonból, Bonnból és Berlinből is. The Birth of Freedom (A szabadság születése) címmel 1993-ban könyvet írt az átalakulóban lévő, kelet-európai posztkommunista országokról. A legnagyobb csata (2007) eddig 9 nyelven jelent meg.
|
A kamaszlányát egyedül nevelő Jaszukóhoz váratlanul betoppan erőszakos exférje. Heves vitába bonyolódnak, és a férfi végül holtan végzi. Szomszédjuk, a különc matematikus már régóta gyengéd érzelmeket táplál az asszony iránt. Felajánlja, hogy biztosítja számukra a tökéletes alibit. Az egyetlen kikötése, hogy Jaszukóék mostantól szóról szóra kövessék az utasításait. Mikor a tokiói rendőrség felügyelője a helyszínre érkezik, egy brutális gyilkossággal szembesül. Ám a bizonyítékok sehogyan sem állnak össze, ezért briliáns eszű fizikus barátjához fordul segítségért. Kezdetét veszi a lángelmék csatája: az egyik zseni hideg logikával igyekszik feltárni az igazságot, míg a másik heves szenvedéllyel küzd, hogy megmentse a szeretett nőt. - Higasinó Keigó világhírű, Naoki-díjas, japán bestsellerszerző. Lendületes, meghökkentő fordulatokkal teli krimijéből több mint kétmillió példány fogyott világszerte.
|
Eric Packer, a fiatal milliárdos egy átlagosnak tűnő áprilisi napon kilép New York-i lakásából, és beszáll a csúcstechnikával és luxuscikkekkel fényűzően berendezett fehér limuzinjába. Ezen a napon két komoly küldetés áll előtte: világrengető spekulációs támadást kell intéznie a japán jen ellen és el kell jutnia Manhattan túlsó végébe a fodrászához. Ericnek hol az amerikai elnök motoros kísérete, hol egy zenészbálvány temetési menete, hol egy erőszakos politikai tüntetés állja útját. A kocsi kényelmes bőrülésén egymást váltják a látogatók: biztonsági, műszaki és pénzügyi szakértők, sőt Eric menyasszonya és szeretője is, miközben a limuzin az egyre bizonytalanabb jövő felé araszolgat. A könyvből David Cronenberg készített nagyszabású, lehengerlő filmet Robert Pattison és Juliette Binoche főszereplésével.
|
Werner Sonderberg, az Egyesült Állomokban élő fiatal, német egyetemista kirándulni indul nála vendégeskedő, idős nagybátyjával az Adirondacks-hegységbe. A fiú egyedül tér vissza a túráról, majd később egy szikla tövében megtalálják a nagybácsi összeroncsolódott holttestét. A gyilkossággal megvádolt Sonderberg végig azt vallja, hogy bűnös... és ártatlan egyszerre. Yedidyah-ban, a színházi kritikusban, aki főszerkesztője parancsára tudósít az ügyről, a különös eset kínos gondolatokat ébreszt. Úgy érzi, mintha saját sorsa lenne a tét. Azt gyanítja, hogy egy családi titokba ütközött, és nyomozni kezd a múltja után. Életében a New York-i színházi világ vidám könnyedségét az európai tragédia keserűsége váltja fel. Végül hipnózis segítségével sikerül feleleveníti kisgyermekkori emlékeit, és ettől kezdve meg kel tanulnia együtt élni a történtekkel, amelyek az idők végezetéig szégyenkezésre késztetik majd az emberiséget. Elie Wiesel 1928-ban Máramarosszigeten született. A magyar származású, Nobel-békedíjas író, politikai aktivista az emberiség és az emberiesség világszerte ismert hírvivője. Közel 60 könyv szerzője, közülük a legismertebb Az éjszaka, melyből több mint 6 millió példányt adtak el, és 30 nyelvre lefordították. Legújabb regénye magával ragadó történet a megbocsátásról, az emlékezésről és az őszinteség megváltó hatalmáról. A német Werner és a zsidó Yedidyah története a hóhérok és az áldozatok leszármazottainak története. Fájdalmas tisztelgés a nácizmus és a Soá elől megmenekült gyermekek előtt, akik magukban hordozzák szüleik tragédiáját.
|
„A Lolita bizonyos értelemben túlságosan nagy regény. Úgy zúdul rá az olvasóra, mint valami kábítószer, mely erősebb, mint bármelyik, amit eddig felfedeztek vagy létrehoztak. Ugyanúgy, mint a narrátora, ellenállhatatlan és felejthetetlen” A Lolita kegyetlen könyv a kegyetlenségről." Martin Amis írta ezt Nabokov leghíresebb regényéről, mely az ötvenes évek második felében meghozta számára a világhírt: a számos – vagy inkább megszámlálhatatlan – olyan író egyike, akikre a Lolita s szintúgy a szerző többi műve, stílusa, erkölcsi szemlélete, esztétikai világnézete mély hatást gyakorolt.
A XX. századi világirodalomból nagyon kevés könyv vált annyira a kultúránk részévé – s köszön vissza a legkülönfélébb formákban könyvek lapjairól és filmek kockáiról –, mint épp a Lolita, az a regény, amelyet először, egy prűdebb korban, meg sem akartak jelentetni a merészen szexuális tartalma miatt, s amelyet sokáig mindenféle szexuális forradalmak híres-hírhedt műveivel volt szokás egy sorban emlegetni. Pedig mi sem állt távolabb a szerzőtől, mint a szexuális ösztön felszabadítására való törekvés. Nabokov művészi célja nem egy perverzió fölmagasztalása, se nem elítélése (vagy az mégis?): a mű metaforikus szinten az emberi „én” börtönéről szól – pedofil főhőse, Humbert Humbert ahhoz a majomhoz hasonlít, amelyik – létrehozta az első szénrajzot, amit állat valaha is készített; ez a vázlat a szerencsétlen pára ketrecének rúdjait ábrázolta".
A Lolita hallatlan világsikerét – két film is készült belőle (Stanley Kubrick, illetve Adrian Lyne rendezésében), és a világirodalom legtöbbet elemzett művei közé tartozik – elsősorban hihetetlen nyelvi és gondolati gazdagságának köszönheti: minden idők egyik legnagyobb művészregénye ez, amelyet képtelenség „kiolvasni”.
Lolita, a „nimfácska” és a kiskorú szerelme miatt gyilkolni is képes Humbert Humbert története ezúttal az első magyar nyelvű Nabokov-sorozat részeként jelenik meg: nagyszerű regények sorába illeszkedik, melyek mindegyike az emberi lélek, a művészi teremtés és a nyelv végső határait kutatja.
|
Az alabamai Maycomb városában utolsó gondtalan nyarát tölti egy testvérpár, Jem és négy évvel fiatalabb húga, Scout. Az őket anya nélkül nevelő Finch ügyvéd megpróbál tökéletes apaként viselkedni, ám neki sem könnyű. Izzik körülötte a levegő: egy színes bőrű férfit véd a bíróságon. Ráadásul váratlan események, misztikus jelenések, nyugtalanító hírek zavarják meg a család nyugalmát. A gyerekek élete is gyökeresen megváltozik: a felnőtté válás varázslatos és fájdalmas útja immár elkerülhetetlen számukra...
|
„(…) A könyv egy olyan hús-vér politikus felemelkedését és mélybe zuhanását mutatja be, aki saját sorsával illusztrálja a posztkommunista hatalmi mechanizmusok kíméletlenségét. Hogy mivé lesz a politika, ha nem értékeket, hanem csak érdeket követ. Mire képes a pénz és hatalom iránti vágy, amely önnönmagába lesz szerelmes, ha nincs egy sorvezető, amely legalább valamilyen mértékben iránymutatást adna. (…)” (részlet a könyv Előszavából)
|
Ez a történet első ránézésre arról szól, miként válhatott dúsgazdaggá néhány ember kizárólag azért, mert barátja, ismerőse, rokona a 2010-ben kétharmaddal miniszterelnökké választott Orbán Viktornak. Van köztük gázszerelő, autóvillamossági szerelő, van ebben a történetben minden: fatolvajlás, bizonyíték arra, hogy a miniszterelnök újsütetű vejének családja hogyan irtotta szisztematikusan a fát mások területéről, van benne egykori főhercegségi majorság, van benne stadion, karnyújtásnyira a miniszterelnök háztól, kisvasút és földek, földek temérdek mennyiségben, pár kézben összpontosulva.
Jó kis krimi.
És van benne más is: benne van, hogy az újsütetű nagyurak miként bánnak azokkal, akik kevésbé újsütetűek és kevésbé nagyurak. Benne van, hogyan lehet másokat megalázni. Benne van, hogyan lehet előre megfontolt szándékkal, aljas indokból kibabrálni velük. Benne van, hogyan lehet őket még kiszolgáltatottabbá tenni, végül sárba tiporni. Benne van, hogyan lehet őket egyetlen kézlegyintéssel elintézni, mintha csak legyet csapdosnának.
Ez a történet nem csak néhány ember dúsgazdaggá válásáról szól és arról, hogyan süvegelik őket, hanem a 2010-es évek Magyarországáról: miként lehet állami vezérlettel újfeudális viszonyokat kialakítani, hogyan lehet átjátszani itt, az orrunk előtt egy egész térséget egy-két ember kezébe, akiknek az élén ott áll maga a miniszterelnök, Orbán Viktor, a legfőbb kegyúr, aki enkezével süt tojásrántottát az arra érdemes fideszes képviselő-jelölteknek felcsúti birodalmában.
Nincs fölmentésük. Mindent láttunk.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
.png)
