Új bejegyzés Frissítés

2010.03.04. 17:16 zekernyes

A szőrösszívű Scrooge úr, a "zaklató, szipolyozó, zsugori, kapzsi vén bűnös", akinek a karácsony is csak olyan nap, mint a többi, dühvel és megvetéssel nézi az emberek ünnepi készülődését. Kidobja a karácsonyi énekeket kántáló koldus kisfiút és a szegényeknek gyűjtő úriembert egyaránt, kiszipolyozott írnokát is felmondással fenyegeti. Este, hazatérve magányos házába jelenést lát: meglátogatja Marley, rég halott üzlettársa, s bejelenti három további szellem érkezését. Az első a régi karácsonyok szelleme, aki végigvezeti Scrooge urat saját hajdani életén, s elfelejtett, fájó emlékeket elevenít föl benne. A második az új karácsony szelleme, aki felnyitja Scrooge szemét a körülötte élők sorsára, nyomorúságára és vidámságára, szenvedéseikre és emberségükre. Végül a harmadik, a jövő szelleme megmutatja neki saját, ijesztő, magányos halálát. Scrooge urat a jelenések új emberré teszik: más szemmel kezdi látni a világot, karácsonyi pulykát küld írnoka családjának, ellátogat megvetett unokaöccséhez - s "jó barát, jó gazda, jó szomszéd" válik belőle.

2010.02.27. 19:40 zekernyes

A 20. századot meg- és elítélték már: a totalitárius terror, az utópikus és bűnöző ideológiák, az üres illúziók, a népirtások, a hamis avantgárdok, valamint a demokratikus realizmus helyébe lépő absztrakciók századának minősítették. Nem kívánok védőbeszédet mondani egy olyan vádlott mellett, aki egyedül is meg tudja védeni magát, mint Frantz, Sartre Az altonai foglyok című darabjának főhőse, amikor azt mondja: „Vállamon hordom a századokat, ha fölegyenesedem, összeomlanak." A vizsgálódásom pusztán arra terjed ki, amit ez az elátkozott század mondott arról, micsoda is ő. Meg akarom nyitni a század dossziéját, de nem a bölcs bírák ítélete alapján, akinek önmagunkat tartjuk, hanem a század önmeghatározásai alapján. Ehhez felhasználok verseket, filozófiai töredékeket, politikai gondolatokat, színdarabokat. Olyan anyagokat, amelyekben a század vall önnön életéről, drámájáról, alkotásairól, szenvedélyeiről. Mint látni fogják, az előzetes ítéletekkel szemben ez a szenvedély, a 20. század szenvedélye nem az elképzelt világra vagy az ideológiákra irányult. Még kevésbé volt messianisztikus szenvedély. A 20. század rettenetes szenvedélye, a 19. század profetizmusával szemben, a valóság iránti szenvedély volt. A Valódit akarta működésbe hozni, itt és most.

2010.02.20. 19:24 zekernyes

"- Talán igaza van, doktor úr - válaszolt Sarah kicsit sem felindulva. -Hartley betegsége szörnyű teher a számomra. Sokkal könnyebb lenne számomra, ha ő nem létezne. Megrázkódtam. Úgy tűnt, Hartley-ra semmilyen hatással nem volt az egész, ő már annyira depressziós és elnyomott volt, hogy azt már nem lehetett tovább fokozni. - Akkor miért nem hagyja el őt? - kérdeztem. - Jobban élhetne, ha nem lenne ez a teher. És hosszú távon Hartley számára is jót tehetne, ha kénytelen lenne a saját lábára állni. - Ó, Hartley-nak ennél sokkal nagyobb szüksége van rám - válaszolt Sarah anyáskodóan mosolyogva. Férjéhez fordult. - Nem bírnád ki, ha elhagynálak, ugye, drágám? Hartley rémültnek tűnt. - Gondolod, hogy tetszene neked, drágám? - kérdezte Sarah a férjétől. - Szeretnél visszamenni a kórházba, szeretnéd, ha magadra hagynálak? - Kérem - szűkölt Hartley -, kérem ne! -Mondd meg a doktor úrnak, drágám, hogy miért akarod, hogy veled legyek. - Szeretlek téged - nyöszörögte Hartley. - Látja, doktor - magyarázta diadalittasan Sarah -, nem hagyhatom el, amikor szeret engem." Dr. M. Scott Peck amerikai pszichiáter, A járatlan út című, Magyarországon is nagy sikert aratott könyv világhírű szerzője ezúttal pszichoterápiás tapasztalatainak sötétebbik oldalát mutatja be. Több évtizedes terápiás munkája során arra a meggyőződésre jutott, hogy bizonyos páciensek viselkedését nem lehet egyszerűen valamilyen pszichiátriai megbetegedés számlájára írni, hanem a gonosz befolyásának kell tulajdonítanunk. Dr. Peck lebilincselő esettanulmányokon keresztül mutatja be, hogy ezekben az esetekben valójában az emberi felelősségvállalás súlyos hiányáról van szó. Az emberi gonoszság e megközelítésmódja szakemberek és a laikus érdeklődők számára is igen izgalmas, provokatív kérdéseket vet fel az egyén felelősségéről személyes, családi és társadalmi szinten. A kötet korábban Ördögi emberek -Az emberi gonoszság lélektana címmel jelent meg.

2010.02.13. 19:01 zekernyes

Az idén 104. életévében elhunyt granadai Francisco Ayala a modern spanyol irodalom egyik legjelentősebb alakja, korának kiváló gondolkodója volt. Már az 1925-ben megjelent első regényét elismerő kritika fogadta. Akkoriban még a spanyol avantgárd csoportokhoz állt közel, és szürrealista játékosság jellemezte. A spanyol polgárháború után el kellett hagynia hazáját; előbb Argentínában keresett menedéket, később Puerto Ricóban és az Egyesült Államokban tanított több egyetemen. A negyvenes évek novelláskötetei az emigráció élményét dolgozzák fel.Később, a spanyol irodalmi hagyománytól eltérően, szívesen írt rövid, ironikus-szatirikus hangvételű elbeszéléseket. Regényei közül a két legjelentősebb, a Rút halál (1958) és A pohár feneke (1962) a hatalmi harc, a hatalommal való visszaélés, a korrupt hatalom környezetében tenyésző erkölcsi válság, értékvesztés,a felelősség és a felelősség elől való menekülés kérdését járja körül élvezetes, intellektuális humorral, tragikomikus hangvétellel, magas irodalmi színvonalon. Kiemelkedő életművéért 1991-ben megkapta a legrangosabb spanyol irodalmi elismerést, a Cervantes díjat. Sok más díjjal is jutalmazták munkásságát. Figyelemre méltó tudományos(elméleti-esztétikai) műveket, tanulmányokat is írt.A spanyol Királyi Akadémia tagja volt.

2010.02.05. 10:53 zekernyes

Cserna-Szabó Andrást eddig kivételes tehetségű, markáns hangú novellistaként ismerhette a közönség, e könyvében viszont mint esszéíró mutatkozik be. Negyvenkét fejezetben száguld végig a magyar és a világirodalom történetén, Rabelais-től Garacziig, s a rövid szövegekben igyekszik megragadni egy-egy életmű vagy alkotás lényegét, metafizikai középpontját. Olyan szerzőkre és művekre hívja föl a figyelmet, melyek kihullottak a kollektív irodalmi emlékezet hálóján, illetve ismert szerzők életművét világítja meg teljesen új szögből. Mindegyik szöveg olyan feszes és izgalmas, mintha egy igazi novellát olvasnánk; a szöveg kérlelhetetlenül halad előre, a végcél felé, mely nem más, mint elmondani, mit gondol Cserna-Szabó az irodalomról, filozófiáról és a világról. A Mérgezett hajtűkkel olyan olvasható mikro-irodalomtörténet született, mely a megidézett műveket is szóra bírja, az olvasót pedig olvasásra készteti. Ennél többről pedig író nem is álmodhat

2010.01.31. 19:33 zekernyes

"A farkasokban csodálatos jellem dolgozik..." Egyetlen, tökéletes rendszerű, gyönyörű mondat, amelyből megrázó erővel és szépséggel bontakozik ki a kor szelleme, az emberi magány és egy drámai történet - ez az összetéveszthetetlen "Krasznahorkai-elbeszélés". A kortárs magyar irodalom egyik kiemelkedő alakjának remekműve, kitűnő ajándékkönyv a szerző és az irodalom rajongóinak.

2010.01.31. 10:15 zekernyes

Az első regényével nemrég debütált fiatal író, Jonas egy nap különös e-mailt kap egy bizonyos Kadirtól, apja gyerekkori barátjától Tunéziából. "Kadir gombolja a klaviatúrát", hangzik a meghökkentő kezdet. Kadir ezután elküldi a maga egészen egyéni, a franciát, svédet és arabot vegyítő, ráadásul képzavarokkal és bombasztikus metaforákkal tűzdelt nyelvezetén írt visszaemlékezéseit közös napjaikról. Ha már Jonas írásra adta a fejét, javasolja Kadir, írja meg eltűnt apja kacskaringós élettörténetét az ő segítségével, hiszen ennél jobb "sztori" nincs is. Abbas, az apa útja a marokkói árvaháztól a svédországi beilleszkedési kálvárián és a művészi sikertelenség kínjain át a világhírig vezetett.De aztán hová? És ezzel kezdetét veszi a közös munka. Jonas eleinte háttérbe szorul, hiszen apja ifjúkori éveiről nincsenek emlékei, de saját gyerekkori élményeit már ő maga írja meg, jóllehet Kadir ezeket is ellátja lábjegyzetekkel. Két teljesen eltérő hangon - Kadir nyakatekert nyelvezetű levelein és Jonas emlék-monológjain keresztül - szólal meg a letehetetlenül szórakoztató történet, amelynek egyik vezérmotívuma a hirdetett tolerancia és a hétköznapokban mégis megnyilvánuló rasszizmus között feszülő ellentét. És közben "íródik" a regény. A két szólamhoz néha egy harmadik is csatlakozik, ugyanis Kadir arabról lefordítja Jonas apjának régi leveleit. Ez a szólam azonban gyanúsan hasonlít Kadir saját írásaira. Amúgy is, Kadir körül mintha valami nem volna rendben. Lehet, hogy valójában nem is ő az, aki "gombolja a klaviatúrát"? De mi történt az apával? És mi köze mindehhez Montecorénak, a híres Las Vegas-i show tigrisének, amely egy 2003-as előadás során kis híján megölte Royt, a szelídítőjét? A marokkói apa és svéd anya gyermekeként 1978-ban született Jonas Hassen Khemiri a mai svéd irodalom fiatal sztárja, aki mára már drámaíróként is világhírre tett szert. Második regénye, a Montecore számos tekintélyes irodalmi díjat nyert, és több nyelvre lefordították.

2010.01.22. 16:52 zekernyes

Sajátságos magyar történelmet tart kezében az olvasó: a mézillatú Pannóniától a mai Magyarországig bejárhat a könyvvel időt és teret, kétezer év népvándorlásaival, harcaival, békéivel. Éppen úgy, ahogy a Kachor család is végigbotladozta a Kárpát-medence tájékait, olykor messzebbre is elvetődve, majd mindig visszatérve. Sorsmeséikben ott van egész történelmünk, az elbeszélőben pedig ráismerünk a vándor-énekmondók kései utódára. Kácsor Zsolt, a szerző – mai krónikás. Ismeri, s ami még fontosabb: érti a történelmet, de nála mindez mégis csupán vérbő háttér az emberi sorsokhoz. Lényegtelen, hogy történeteiben mi a valódi és a kitalált, mert mind mélyen igazak. Ebben a különös krónikában ott vagyunk mindannyian, akik a Kárpát-medencében valaha is éltünk, keveredtünk, harcoltunk, menekültünk. Mindent túléltünk valahogyan, és visszatekintve látjuk, milyen nehéz, tragikus és véres volt ez a túlélés. Régóta hiányzott már könyvespolcunkról ez a századokon átsugárzó mai históriás ének: ez az opus barbarus.

2010.01.17. 11:52 zekernyes

A Magdolna negyed olyan hely, ahol pénzért ebédelni egyetlen kisvendéglőben lehet, miközben fél tucat segélyhelyen osztanak ingyenebédet. Egy városrész, amelyet a reklámfelületek jótékonyan kitakarnak a Budapestről kiadott turistatérképeken. Olyan hely, ahol a szegények vasaznak, és a gazdagok gépeznek. A nők feltűnően sokat mosolyognak a férfiakra. Az egy főre eső szotyolafogyasztás az egész országban itt a legmagasabb. 290 ház, beleszámítva az időközben lebontottakat és a majd csak ezután felépülőket. 12 ezer ember. Riportok boldogról-boldogtalanról. Józsefváros, Magdolna negyed.

2010.01.14. 16:06 Norberto

Ajánlom annak, aki nemcsak Az alkimistát akarja Coelho-tól olvasni, illetve aki meg akarja ismerni az intimitás egy másik oldalát is. Válasz: Végre, végre, végre. Hurrá. Mióta várom már, hogy mások is ajánljanak itt könyveket. Csak így tovább. Lehet csatlakozni. Hajrá. Sz.M.

2010.01.13. 19:54 zekernyes

Cs. Gyimesi Éva könyve saját megfigyelési dossziéjának feldolgozását nyújtja, elméleti keretben, az eredeti dokumentumanyag beiktatásával. Az elemzés célja – mondja a szerző bevezető tanulmányában – nem is lehet talán nagyravágyóbb, mint az emberi rabság állapotaként meghatározható társadalmi viszonyrendszer (diktatúra) egyik meghatározó, a titkosrendőrség által uralt részének feltárása, amely a jelenlegi helyzethez képest viszonyítási alapul szolgálhat, hogy értékelni tudjuk a szabadságot. E tények – az egyetlen szekusdosszié szövegei által feltárható összetett valóságkép – ismeretében talán növelni lehet a mai romániai társadalom tagjainak tudatos szabadság-potenciálját, megélésének a fogyasztáson túlmutató igényét, és alakítani a velejáró egyéni és közösségi felelősségtudatot.

2010.01.09. 19:15 zekernyes

Manapság mindenki regénnyel foglalkozik, Jenei Lászlónak is van már kettő (Ikerszobrok, 2002; Szarvas a temetőben, 2006), pályáján mégis hű maradt a kisprózai formákhoz, amelyek a kortárs magyar epikában lassan fehér hollónak számítanak. Novellái, elbeszélései a klasszikus modernség narratívájához kötik. Gyakran egyszerű történeteknek látszanak, a legtöbbször a szereplők életének egyetlen pillanatát, egyik novellája címéből kölcsönözve a szavakat, „utolsó mozaikkockáját” jelenítik meg, ám mind mögött ott rejtőznek a tragédia mélységei, a lélek sötét erői is. Az elbeszélés stílusának látszólagos racionalitása, világos szerkezete sem leplezheti azt, amit a művek majd’ mindegyike az olvasó felé sugároz: a világ sejtelmességét, a rejtélyességét és szürrealitását; azt, ahogy Jenei novelláiban a megszokott rend hirtelen, szinte megmagyarázhatatlanul átfordul a káoszba, a valószerű a hihetetlenbe, az élhető a borzalomba, ahogy minden visszavonhatatlanul megváltozik egy csapásra. A Szellemek és szerelmek írásai külön-külön is méltók a figyelemre, de a kötet egésze is élvezetes olvasmány. Kedvvel lapozgathatunk benne ide-oda, de egyvégtében olvasva is megragadó. /Dérczy Péter/

2010.01.07. 16:02 zekernyes

Jézus a nyugati világ szellemi atyja. Milyen ember lehetett ő valójában? Vajon megállná helyét a modern világban, melyet megrendített az értelmi zűrzavar? Az egyházak főként azt sugalmazták róla, hogy Jézus gondoskodó, vigaszt nyújtó, Jézus jámbor és alázatos, ő a gyengék barátja. Ez a Jézus, a Jó Pásztor, aki a bűnről és a megbocsátásról prédikál. Ő az Úr és a Megváltó. Az egyházi Jézus azonban távolról sem képmása annak az egzisztenciális hősnek, akiről az első és leghitelesebb életírója, Márk beszámolt. Márk Jézusa egy magányos és nyughatatlan, misztikus idegen. Küldetése homályos és érthetetlen. Minden próbálkozása kudarcra van ítélve. Végül nem marad számára se Isten, se hű követő – csak a keresztre feszítés gyötrelmei, az élet betetőzése egy kolosszális halálsikolyban. Története feltámadás nélkül ér véget. Utána csak egy üres sír és három megfélemlített asszony marad. A Létező Jézus napjaink emberéhez szól. Nem ontja a doktrínákat, a bűn hidegen hagyja, a túlvilági élet sem foglalkoztatja. Rejtélyes gesztusaival, melyek nyomasztó belső élményeiből fakadnak, arra ösztönzi az olvasót, hogy lépjen az ő helyébe. Ő jelölte ki mindannyiunk lényegi kérdését, a „Ki vagyok én”-t. Az egyén öntudatában a valóság látszatként jelenik meg, e legbelsőbb énünk mélységének tükreként. A Létező Jézus a Nyugat legjelentősebb tanítója, aki mestere a létezés természetéről szóló tudásnak. E könyv témája az ő története, az, hogy mit is mondhatott valójában.

2009.12.29. 17:47 zekernyes

1948 nyarát Trond apjával tölti Kelet-Norvégiában, egy folyó menti hegyi birtokon. A nyár során kivágják a birtokon elterülő erdőt, és leúsztatják a fát. A kemény munkával párhuzamosan feszült dráma bontakozik ki: a férfimunka, a szenvedély, a féltékenység Trondot idő előtt felnőtté érleli, még mielőtt készen állna arra, hogy elhagyja a gyermeki védettség burkát. 1999-ben remeteként él egy hasonló helyszínen, ahol a kamaszkori dráma egyik szereplőjével, Larssal való véletlen találkozás arra kényszeríti, hogy szembenézzen emlékeivel. Felidéződik benne a gyerekkori jóbarát elvesztése, a halállal való szembesülés, az első szerelem, és imádott apja, aki elárulta őt. A Lótolvajok prózája nem leírja, inkább érzékelteti a mélyben kavargó drámát. Petterson egy ősi mesterség – a favágó-munka – és a természet mitikus erejének ábrázolásával bontja ki a regényt uraló érzelmeket: a szerelmet, féltékenységet, barátságot és árulást. Ez az egyedülálló, jellegzetesen északi elbeszélői mód olyan világhírt hozott számára, melyben nem sok norvég író részesült előtte.

2009.12.26. 16:08 zekernyes

Két tapasztalt német hegymászó 1991. szeptember 19-én az Olasz-Alpokban tett gyalogtúrája végéhez közeledett. A jelzett ösvényről részben olvadó jéggel teli bevágásba tévedtek. A jégből egy meztelen férfihulla bukkant elő... Bryan Sykes professzort, a humán evolúció világszerte elismert szakértőjét 1994-ben felkérték, vizsgálja meg Ötzi, a vélhetőleg több mint ötezer esztendeje megfagyott dél-tiroli jégember maradványait. Az észak-olaszországi gleccserolvadékból előkerült lelet szenzációs híre bejárta a világot, és nagy izgalmat keltett az a meghökkentő fejlemény is, hogy Sykes professzor egy ír nő személyében fölfedezte a jégember genetikai leszármazottját. Hogyan sikerült kinyomoznia egy évezredekkel ezelőtt elhunyt férfi ma is élő rokonát? Bryan Sykes az Éva hét leánya lapjain beszámol DNS-kutatásairól, arról a különleges génről, amely anyai ágon nemzedékről nemzedékre változatlanul öröklődik; és bemutatja, miként lehet ennek segítségével időn és téren át fényt deríteni genetikai őseink kilétére. A világ minden tájáról begyűjtött DNS-minták ezreinek elemzése során azt tapasztalta, hogy ezek maroknyi, egymástól jól elkülöníthető csoportba sorolhatók. Arra a következtetésre jutott, hogy szinte minden bennszülött európai eredetű egyén, bárhol éljen is a világban, "Éva hét leányára", hét nő valamelyikére vezetheti vissza családfáját. Sykes műve vérbeli tudományos kalandregény, amelyből megtudjuk, pontosan mi módon állapíthatjuk meg származásunkat, hol, hogyan, milyen körülmények között éltek genetikai őseink. A kötet rádöbbent bennünket az emberi DNS csodálatos tulajdonságaira, amelyek révén sok ezer éven át mindmáig fennmaradt. Ez a könyv új megvilágításban állítja elénk törzsfejlődésünk történetét, s közben egyéni létünk központi elemét, azonosságtudatunkat veszi célba. Bryan Sykes, az Oxfordi Egyetem humángenetika-professzora figyelemre méltó tudományos pályát futott be. Miután orvosi kutatásokat folytatott az örökletes csontelváltozások okának feltárására, nekilátott, hogy tisztázza, vajon az öröklődési anyag, a DNS fennmaradhat-e ásatag csontokban. Kiderült, hogy igen, így Sykes 1989-ben elsőként számolhatott be régészeti leletből kinyert DNS vizsgálatáról az egyik legrangosabb természettudományi szaklap, a Nature hasábjain. Sykes professzor egy csapásra nemzetközi szaktekintéllyé emelkedett. A nagy port felvert ügyek - Ötzi, a cheddari ember, az orosz cári család számtalan állítólagos sarjának esete - mellett Sykes és munkatársai az elmúlt évtizedben az emberi faj eddigi messze legteljesebb DNS-családfáját készítették el.

2009.12.18. 14:03 zekernyes

Darvasi László nagyregénye egyszerre teremt magyar és közép-európai mítoszt, alföldi veszedelmes viszonyokat, tündérmesét és haláltáncot. Árad itt minden - tűzvész, árvíz és forradalom, szerelem és csalódás. Testet ölt egy nő, Pelsőczy Klára, akinek tenyere közepén folt piroslik ("angyal lábnyoma lehet, odaszállt, amikor születtél, táncolt a te kicsi tenyereden"), valamint három férfi - Imre, Péter és Ádám -, akik hol izzó szenvedéllyel, hol önkínzó odaadással, hol bohém széptevéssel próbálják egyszer és mindenkorra meghódítani Klárát. Ott van egy nem akármilyen doktor, Schütz bácsi, és egy fűmuzsikus, aki évszázadok óta zenél egy fűszálon, meg az ő kompániája, Mama Gyökér, Féreg úr és Levél úr. Előtűnik egy tizenkilencedik századi magyar város, Szeged, ahol együtt élnek magyarok, németek, szerbek, zsidók és cigányok, s amelyet hol ékesít és éltet, hol pedig áradásaival pusztít el folyója, a Tisza. 1848-ban itt is föllángol a forradalom, véres ütközetek zajlanak, majd az idegen elnyomás süket csöndet kényszerít a városra. Ahol valaki megszállottan virágokat ültet, hogy ott is levelek és szirmok nőjenek, ahol senki nem várja, senki nem akarja. És történetek, legendák, mesék. Szavakból, sóhajokból, nevetésekből formálódó, olykor délibábos, olykor nyomasztóan súlyos építmények - drámák és komédiák, sorsok és pusztulások. Az áradás ellenállhatatlan.

2009.11.21. 13:18 zekernyes

Az Egy budai úrilány szerzőjének új könyve "Lehet, hogy ez is csak varázslat volt, egy a sok közül, hogy megbűvöljön, és tovább mélyítse azt a szerelemhez hasonlatos édes-fájó érzést, amitől mindig felnyögök: istenem, micsoda város. Nem tudom, hogy volt-e reménytelen szerelem az életemben, bár az is lehet, hogy tán mindegyik az volt; Párizs mindenesetre az. De kokettül csinálja. Néha még át is ölel kicsit, csak odaadni nem hajlandó magát. Nem is kell. Ilyennek szeretem." Lángh Júlia 1977-ben hagyta el Magyarországot, hogy gyerekeivel Párizsban töltsön egy évet. Az egy év meghosszabbodott, a hajdani "budai úrilány" világcsavargása közel húsz évig tartott. A Párizs fű alatt az első hét esztendő történetét meséli el, mely ugyan szűkösségben telt, ám mégis minden percét áthatotta a szabadság megélése. Kommuna, volt ’68-asok, művészek, csavargók, szociális munkások, mindenféle rendű, rangú és bőrszínű emberek, jóga, vízizene, dobterápia, sztrájkok, tüntetések, munkanélküliség, feketemunka – minden, ami és aki egy nyitott társadalomban előfordul. A Párizs fű alatt a rácsodálkozás, az útkeresés könyve és szívvidító vallomás Párizsról.

2009.11.08. 18:37 zekernyes

A fiatal író első regénye a személyi kultusz időszakában játszódik. A mű korrajz, amelyben a szerző a felcseperedő gyermek felnőtté válásának nagy kalandján keresztül - sok humorral, iróniával - vezeti vissza a "mai" olvasót abba a világba, amely nagy valószínűséggel saját önéletrajzából sem hiányzik. Dragomán György írja a pályatárs új regényéről: "igazából Lackfi János regényét olvasva értettem meg, hogy mindeddig fogalmam se volt arról, milyen is lehetett a későkádárista gyerekkor."

2009.11.01. 14:36 zekernyes

Ez a modern, feszes, izgalmas regény társadalmi háttérrajzot is nyújt. A főszereplő betanított lakatos szürke, szegényes, elszigetelt, az 1950-es éveket idéző, talajtalan vágyai az akkori magyar társadalmi viszonyokat tükrözi vissza. A "felső rétegek", a nyugati világ, a diplomaták életviszonyai irigylése és utánzása viszi a gyilkosság útjára. Az együgyű és voltaképpen átlátszó szélhámoskodás a kiválasztott lányokban nem ébreszti fel a veszélyhelyzeteket, csak az utolsó, az áldozattá váló és karrierista Zsusanna ismeri fel a csalót, ő, akibe a fiú valóban beleszeretett. S ez válik végül is végzetévé. E könyv a mai fiatalok egy részét is ráébreszthetné, ráébresztheti: a délibábok kergetése sorsszerűen bukáshoz vezet.

2009.10.29. 09:43 zekernyes

Móricz Zsigmond: Betyár Avar Jani, szegény parasztlegény, a századforduló táján betyár-rajtaütéssel ijeszti az urakat. Betör egy grófi házba, kirabolja a jelenlevőket - s közben furcsa, szemérmes szerelem szövődik közte és Dea, a fiatal gróf jegyese között. Avar Jani lázongó nyugtalanságának, a magyar falu döbbenetes nyomorának, az Amerikába kivándorló százezreknek, az arisztokraták üres léha életének és ennek a furcsa szerelemnek regénye a Betyár. "A szegény embernek joga van lopni" - vallotta Móricz, mert a lopásban a társadalmi lázadás kezdetleges és kényszerű formáját látta. A paraszti mélységből szakad ki a regény élő, hús-vér hőse: megint csak a magányos lázadás jelképe, mint a Sárarany vagy a Rózsa Sándor központi alakja. A Betyár Móricz legnépszerűbb könyvei közül való: izgalmas története, a furcsa-romantikus szerelem, a nyomort leíró drámai jelenetek emelik érdekes olvasmánnyá.