[453-434] [433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
Az 1973-ban született műben nem csak az idő, a tér, de az evilági és túlvilági is külön dimenzió. Három család életének epizódjaiból áll össze lépésről lépésre a szívbemarkoló történet, olyan évek történelmi hátterével, mint 1944 vagy 1956. Nincsenek benne hősök, csak hétköznapi emberek, akik egymásra utalva, egymásba kapaszkodva, egymásnak és a történelemnek kiszolgáltatva vágynak vissza a Katalin utcába, az elveszett Paradicsomba. Ráckevei Anna gyönyörű hangja és visszafogott előadása csak fokozza a regény drámaiságát. |
Sár, kínlódás a szőlőben. És még ez sem volt jó:
Paulo Coelho napjainkban a világ egyik legnépszerűbb írója. Rio de Janeiróban született. Az 1988-ban megjelent Az alkimista című regényével egy csapásra nemzetközi hírnevet szerzett magának. Az alkimista Coelho fő művének számít. Az andalúz pásztorfiú meseelemekkel átszőtt kalandtörténetét a kritikusok Saint-Exupéry A kis hercegéhez szokták hasonlítani.
Santiago, miután kétszer álmodja, hogy valahol a piramisok lábánál elásott kincs várja, elindul megkeresni azt. Végigzarándokol Afrika északi, sivatagos részén, szokatlan élményekkel töltekezik, számos különös figurával találkozik, köztük az alkimistával, akitől megtanulja, hogy mindig hallgasson a szívére, vegye észre a sorsára utaló jeleket, és igyekezzék beteljesíteni álmait. A filozofikus mese lelki balzsamként hatott azokra tízmilliókra, akik már elolvasták Coelho alapművét.
A mű Kulka János előadásában hallható.
|
Rájöttem, hogy ha az ember nem egyéb, mint cselekedeteinek sorozata, akkor nem határozható meg a halála előtt� Gödel nemteljességi tétele, a nagy Fermat-sejtés megoldása, a logikai sorozatok szabályszerűségei - ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják az oxfordi matematikusokat, köztük azt az argentin fiatalembert is, aki épp most érkezett oda egyéves ösztöndíjjal. Ám néhány rejtélyes haláleset - egy gyilkosságsorozat? - olyan logikai fejtörő elé állítja az egyik legnagyobb oxfordi matematikust, amelynek megoldásától emberek élete függhet.A "gyilkos" ugyanis mintha intellektuális versenyre hívná ki őt: üzenetei egy logikai sorozat elemeit tartalmazzák, s talán addig fog gyilkolni, amíg a nagy Seldom - aki legnépszerűbb könyvében a sorozatgyilkosságokról is írt - meg nem fejti a logikáját. Egy kör, egy hal, egy háromszög... vajon mi lehet a következő elem? |
Örkény István életének derűs és drámai napjairól mesél Mácsai Pál hangján. Aki látta a mű színpadi előadását, az mostantól otthon is bármikor élvezheti hangfelvételről, aki nem, az a hangoskönyv-kiadást hallgatva megértheti, miért is arat estéről estére kirobbanó sikert évek óta. |
Jó másfél évtizedes tartozását törlesztette a magyar könyvkiadás azzal, hogy az Európa Kiadó végre megjelentette Douglas Coupland 1991-es regényét, az X generációt. Külön öröm, hogy – többek között – ezzel a könyvvel újra elindult a Modern Könyvtár-sorozat is.
Az X generáció mint kifejezés – ennek a regénynek a nyomán – már szerte a világon köznevesült. Ilyesmire persze volt példa korábban is: Gertrud Stein megnevezése Hemingwayék generációjára, az Elveszett Nemzedék (Lost Generation), szintén irodalomtörténeti fogalommá vált. Az X generáció a hidegháborús nemzedéket, az atomfegyverkezési verseny és a gazdasági bumm korszakát jelöli.
A regény története dióhéjban annyi, hogy két férfi és egy nő az élet értelmét keresve otthagy munkát és családot, hogy a sivatag szélén letelepedvén, történeteket meséljen egymásnak.
A fordítás M. Nagy Miklós munkája. M. Nagy Miklós fordítása – az ő szavával élve – „klassz”. Ezt azért írtam így, mert véleményem szerint ez az egyetlen szó lóg ki a fordítás – amúgy egységes és hiteles – szövegvilágából. Egyébként majdnem a könnyelmű (és rosszindulatú) ítélkezés csapdájába estem M. Nagy Miklóssal kapcsolatban. Mégpedig akkor, amikor a könyv második részének hatodik fejezetéhez értem az olvasásban. (Az eredeti amerikai kiadás nincs részekre tagolva, csak fejezetekre. Számomra nem nagyon érthető, hogy a magyar kiadásban mi szükség van a részekre osztásra.) Az említett fejezet így kezdődik: „ – A hó – mondja Claire, és pontosan ebben a pillanatban galambok jégverése röppen fel a szomszéd udvarról, MacArthurék barna, selymes földjéről.” (p. 153.) Még egy ilyen combos képzavart, hogy „felröppenő jégverés”. Gyorsan felcsaptam az angol eredetit. Azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy nem M. Nagy Miklós, hanem Mr. Coupland a ludas (az eredetiben „erupt” az ige, és a „hail storm” kifejezést illeszti mellé a szerző). Az X generációnak, ha van, a fent idézett mondat az egyetlen szépséghibája. Kár érte. Mert nagyon jó regény. „De van ez az érzésem… Valami olyasmi, hogy az érzéseink, bár csodálatosak, egy vákuumban párolognak el, és azt hiszem, emögött az van, hogy a középosztályhoz tartozunk. Mert ha a középosztályhoz tartozol, együtt kell élned azzal a ténnyel, hogy a történelem ügyet sem fog vetni rád. (…) Ez az ár, amit a mindennapos kényelemért és nyugalomért fizetnünk kell. És emiatt az ár miatt minden boldogságod steril; és nem sajnál senki, legyél bármilyen szomorú.” (p. 244.)
Egy jó tanács a végére: mielőtt bárki hozzáfogna a regény olvasásához, kiránduljon még egyet a családdal és zárja el a munkaszerződését egy titkos helyre. Merthogy sosem lehet tudni.
Babiczky Tibor
Douglas Coupland, X generáció, ford. M. Nagy Miklós, Budapest, 2007, Európa Kiadó. (Modern Könyvtár) |
"Ezt a könyvet azért írtam, hogy segítsek neked. Arra szeretne megtanítani, hogy ne félj a gondjaidtól, hanem üzenetnek tekintsd őket. Az életről vallott gondolataim ezek. Olyan olvasnivalót szeretnék adni neked, ami úgy a rnostani, mint az összes elmúlt és jövendő világban ott fekszik a párnád mellett a polcon, és vigyáz rád. Reménységet akarok lopni a szívedbe, ahogyan Prométheusz lopott tüzet az istenektől az embernek. Meg akarlak tanítani tüzet gyújtani a bensődben, 2 gondolkodó szívedben. Úgy szeretnélek melengetni ebben a könyvben, ahogyan én szeretném, hogy engem melengessél te, a másik. " |
"A legjobb időpontban írtam meg ezeket a portrészerű vallomásokat. Ötvenes éveim elejét taposom. Még többé-kevésbé színhelyesen emlékszem arra, hogyan volt. Ha várok tíz-húsz esztendőt, tisztánlátásomat bizonyára elhomályosítják a meszesedő erek." (Vámos Miklós) Kodály Zoltán • Örkény István • Ladányi Mihály • Mándy Iván • Várkonyi Zoltán • Karinthy Ferenc • Déry Tibor • Zelk Zoltán • Gáll lstván • Császár István • Hajnóczy Péter • Kardos G. György • Huszárik Zoltan • Gábor Pál • Hofi Géza • Weöres Sándor • Károlyi Amy • Arthur Miller • Illyés Gyula • Pilinszky János • Nagy László • Major Tamás • Ottlik Géza • Mészöly Miklós és mások most hangoskönyv formában. |
Lajos eltűnt. Hiába küld úti beszámolókat Prágából, Isztambulból vagy Indiából, a leveleket mintha nem ő írná, a hangja hamisan cseng, a stílus nem rá vall. Valaki szerepet játszik, és a bolondját járatja velük. Valaki lajosabb akar lenni Lajosnál...
Ágota - a nagy elődöt, Agatha Christie-t megidézve - próbál a rejtélyes gyilkos (gyilkosok?) nyomára bukkanni. Felkeresi barátnőit, regényrészletek, e-mailek, levelek és naplóbejegyzések sorát olvassa el, amikből kiderül, az egykor ártatlannak hitt barátságok mögött szerelemféltés, árulás, irigység, bosszú (és ami bűnt ismer még a női szív) munkálkodott, és mindez egy férfi miatt...
A Maffia-Klub lírai vallomások sora, tizenkét nő monológja, akik egykor főiskolai barátnőkként, sőt elválaszthatatlan "maffiázókként", a Café X félvilági díváiként habzsolták az életet, és akik évek múltán - félresikerült, elszalasztott, beteljesült és romba dőlt szerelmekkel a szívükben - újra összejönnek, hogy megfejtsék annak a férfinak a titkát, akihez mindannyiuknak köze volt; az imádott, gyűlölt, vágyott és halálra ítélt Lajos eltűnésének rejtélyét. |
A hangoskönyv Kádár Jánost, a huszadik századi kispolgár első titkárát mutatja be. Fekete humor, szatíra, irónia, kovácselvtársi vágyak, megszállottak, géppisztollyal vadászó honvédelmi miniszter, telefonba recsegő szovjet első tikár és világforradalmi küzdelmek a fineszes Kádár János elvtárs - aki néha-néha eltűnik az őt védő titkosrendőrök elől, hogy a sarki kiskocsmában megehessen egy pörköltet - országában.
Tartalom:
„Ismerős vagyok nekik, mosolygott Kádár János, csak nem tudnak hova tenni, mert a Kádár Jánost mindig gondterheltnek látják, amint éppen országos vagy nemzetközi ügyekkel bajlódik. Bárcsak, gondolják, ilyen vidám lenne a Kádár János, gondolta a Kádár János. Ez azt jelentené, hogy nincs baj.” – olvashatjuk a regényben, amint a munkások egy büfében mustrálgatják – az éppen a nép közt elvegyülő – Kádár Jánost, hogy ki is ez az ember valójában.
Milyen volt Kádár János és az ő országlása? Hogyan élte a nép egyszerű fiaként a Párt első titkárának egyszerű életét? Miért maradt velünk, ha egyszer letűnt a Kádár-világ? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Csaplár Vilmos: Igazságos Kádár János című nagysikerű regénye.
A mű a közelmúltban hangzott el a Magyar Rádióban 13 részben. A könyv a regény harmadik kiadása. |
"Apám aláírásában a kezdőbetű fél oldal, több helyen átszaggatja a papírt, ezzel a fergeteges és grandiózus Gé-vel nem tanácsos viccelődni. Aki egyszer találkozik Apám Gé-jével, más szemmel néz rá, ez az ember még sokra viszi. Aláíráshamisítás szóba sem jöhet, évekig gyakorolok, silány utánzatokra telik csupán. Csodálom és imádom őt ezért a Gé-ért. Sokszor csak úgy öncélúan, az élvezet kedvéért megkérem, vesse papírra a nevét, a nevünket, másodpercekig szánkázik a toll föl-alá, hurkok csapódnak jobbra-balra; dupla szaltó és svédcsavar, de nem ám csak úgy össze-vissza, hanem egy tökéletesen begyakorolt és indulatos terv szerint, és egyszer csak ott áll megint ez a különös, vad ábra, ami távolról sem emlékeztet arra a Gé-re, amit én írok, amit nekem kell írni, ám mégis az, extatikus, földöntúli, isteni változatban. A lenyűgöző iniciáléhoz elvékonyodó, jelentéktelen kis farkat rezzent, a név fölös maradékát, így vet tőrt a nagyra törő szándéknak az elbizonytalanodó akarat." (Garaczi László) |
Egy pesti fényképész-műteremben 1940 szeptemberében összegyűlnek a háziasszony, Weiner Janka rokoni, szerelmi és baráti vonzáskörének legfontosabb alakjai - divatáru-boltos unokanővére, papnövendék öccse meg a régi társak, a katonadiplomata, a költőjelölt, az újságírók, a barátnők -, sváb, magyar, zsidó és félzsidó magyarok. Izgalomban tartja őket az erdélyi országgyarapítás csakúgy, mint a fajvédelmi törvény - miközben konokul, lázasan vagy reménytelenül szeretik egymást. Závada Pál színpadra állítja őket egyetlen éjszakára, hogy föltárja, honnan jöttek, s hogy bevilágítson a jövőjükbe: Mivé lesznek, mire a háború véget ér? Hőseinek sorsán keresztül próbálja megérteni, mit okoznak a szellem, a test és a lélek mélyén a XX. századi életbevágó élmények és traumák. Hogyan válnak idegenné és leszakítandóvá az olyan nemzet-testrészek és ország-darabok, mint maga a magyar zsidóság vagy az alig-visszacsatolt területek? Mit jelent a háborús országveszejtés, miként csap le már az új önkény - és hogy virulhatnak ki folyton az észjárás szégyenletes hagyományai? Az Idegen testünk talán a legmegrázóbb Závada-regény. Közelről érint, provokál.
|
"A Tánciskola nem konkrét hely, ahol – mondjuk – tangózni tanulnának Grecsó Krisztián új regényének hősei. A Tánciskola miliője nem valóságos tér, mert ahol elhiszik, hogy a permetezőből néhány hajtásra zenegép lesz, és a régi melódiákkal visszatér a múlt is, ott bizonyára bolondok élnek. Vagy talán mégsem egészen? Lehet, hogy akarni kell a csodákat, képesek vagyunk megálmodni a vonatablakból elsuhanó Magyarországot, és ez az akarás, a mágia iránti vágy a méltóság megőrzésének egyetlen eszköze?
Grecsó egy mágikus, fülledt alföldi világot álmodik, amelyben minden olyan lehetetlenül ismerős és valóságos. Egy jogászi pályája elején lévő fiatalember a Viharsarok egy ismeretlen városába kerül; kísértések, csodák, borzalmak, nők és a halál közelébe. Dr. Voith József nem tudja, hogy ördögi dolog kavarodik-e fel a mélyből, vagy csak a hétköznapok könyörtelen üteme fodrozza a felszínt. A kusza szerelmek és a drogos bódulat zavarossá tesz számára mindent. Rajongva imádott nagybátyjához fordulna, de egyre inkább úgy érzi, rossz helyen jár.
A nagysikerű, több nyelven megjelent Isten hozott szerzője ízesen, humorral és nagy szívvel mesél. A Tánciskola egy generáció, egy világ, egy rejtély és egy dilemma varázslatos regénye." |
"MINDEZT MAJD MEGÍROM MÉG PONTOSABBAN IS." Ígéret, fenyegetés vagy idézet volt A szív segédigéi utolsó mondata? 1985-ben, amikor számozatlan, gyászkeretes oldalakon megjelent Esterházy Péter könyve, ez a sokat idézett mondat leginkább egy írói attitűd megnyilvánulásának tűnt. A Harmónia celestis és a Javított kiadás apakönyvei után most, huszonhárom évvel később, a Semmi művészet megjelenésével nyer új jelentést a fenti mondat, és a fenti mondatot megelőző segédigékbe tört anyahalál-könyv.
A Semmi művészet a föltámasztott anya könyve, az anyáé, aki ismeri a lesszabályt, és akinek nyelve, mely által a világhoz való viszonya meghatározódik, a futball nyelve. A fiú csak ehhez képest van, és minden és mindenki más is csak ehhez az anyafutballnyelvhez viszonyítva létezik. A futball, mely a szerző előző könyvében inkább a magántörténelem-írás eszköze és terepe volt, ebben a regényben mint világszemlélet van jelen, melynek eredője az anyához és az anyanyelvhez való viszonyban gyökerezik: anyanyelv-komplexus.
Ha az olvasó Esterházy Péter regényében a "családtörténeti" szálat keresi, megtalálja - finoman megírt, kerek történetekben. Ha érzelmeket akar, azokat is: plátói szerelem, gyengédséggel teli házastársi szeretet, no meg az anyai meg az apai. Aki az esterházys-önreflektív szövegvilágra kíváncsi (hol kezdődik, és hol végződik az író?), az sem fog csalatkozni. Irónia, szépség, történelem, aranycsapat, apa, nagymama, nagynéni, nagybácsi, anya, élet és halál, főként halál, de az nagyon szépen megírva. És az élet is, persze, a halál előtt. |
|